Háttér Misszió Cívis Delikát "Kézműves Hajdúsági Ízek" védjegy GYIK
 
GYIK

Miért vásároljak hajdúsági kistermelőtől élelmiszert?
  • egészséges (tartósítószer-, adalékanyag- és tiltott növényvédőszer-mentes)
  • finom, zamatos, ízletes (nem zölden szedték le, hogy kibírja a hosszú ideutaztatást, nem dúsították ízfokozókkal, nem vizezték, nem "pumpálták" fel)
  • nem igényel pazarló mennyiségű csomagolást (kevesebb fa esik áldozatul)
  • jóval kevesebb üzemanyag kibocsátásával ér el a boltba (csökken a CO2 kibocsátás, csökken a levegőszennyezettség, kevésbé sérül az üvegházhatás)
  • minél többen vásárolunk egészséges, környezetbarát terméket, annál olcsóbbak és elérhetőbbek lesznek
  • segítem a kistermelők egzisztenciáját, munkahelyeket tartok meg, és újabbakat teremtek


Miért drágább néha a környezettudatos hazai élelmiszer a hipermarketekben kapható áruknál? Ha az egészségünkre gondolunk, semmiképp nem drágább.
Magasabbak lehetnek ugyan az előállítási költségei (így nem tud versenyezni a hiperrel), cserében azonban tartósítószer-, adalékanyag- és tiltott növényvédőszer-mentes termékeket vihetünk haza, így csökkennek az egészségünkben és környezetünkben bekövetkezett károk helyreállítására fordított költségeink.

Az engedélyezett adalékanyagok ismert hatásait tekintve az "egészségügyi veszélyeknek" különféle dimenziói vannak. Az élelmiszer-adalékanyagok

  • a szokásos mennyiségben alkalmazva lehetnek veszélytelenek,
  • befolyásolhatják az emésztést és a tápanyagfelvételt,
  • bizonyos anyagcsere-rendellenességeket mutató vagy betegségben szenvedő embereknél problémákat okozhatnak,
  • allergiaszerű tüneteket, allergiát vagy asztmát válthatnak ki,
  • elősegíthetik betegségek kialakulását, illetve a gyanúk szerint betegségeket válthatnak ki.
(www.tudatosvasarlo.hu)


Miért pont a Hajdúságban nyílt meg a márkabolt?
A projekt célterülete Hajdú-Bihar Megye, Debrecen és vonzáskörzete.
A Észak-Alföldi régió alapvetően mezőgazdasági jelleggel bíró régió, itt található az ország termőterületének több mint 20%-a. Jelentős a szőlőterület (az országos 33,1%-a). A régióban jelentős a zöldségtermesztés, mind az elfoglalt szántóföldi termőterület arányát tekintve (2,9%, szemben az 1,8%-os országos átlaggal), mind az üvegházi és hajtatott zöldségtermesztés vonatkozásában.

Hajdú-Bihar megyében található az ország zöldségterületének 37%-a. A kedvező éghajlati tényezők mellett az öntözési lehetőségek sora, a termál kutakra alapozott technológiák lehetővé tették, hogy az ország legjelentősebb zöldségtermesztő területévé váljon az elmúlt évtizedekben.

A régióban jelentős a gyümölcstermesztés is, az ország gyümölcs termőterületének 17%-a található itt (elsődlegesen Bács-Kiskun megyében). Itt is jelentős részarányt képvisel az alma (30%), amit azonban kistérségenként és tájtermesztési körzetenként vizsgálva megelőz az őszi- és kajszi barack, a meggy.

Az itt élő népesség 30% a kötődik valamilyen mértékben a mezőgazdasághoz.


Hogyan segítem a helyben előállított élelmiszerek megvásárlásával a térségem életszínvonalát? Egyrészt ennek megvalósulásával növekszik az olcsóbb közösségi közlekedés, vasúti szállítás aránya, megvalósul a helyi élelmiszer- és egyéb árutermelés, azaz megvalósul a fogyasztási igények rövid távolságokon belüli fenntartható kielégítése és a környezetszennyezés minimalizálása. Másrészt a hajdúsági termékek vásárlásával a regionális termelőket segítjük, vagyis magyar vállalkozót támogatunk, nem pedig külföldit. S mivel a kistermelő további alkalmazottakat foglalkoztat, ez további munkahelyeket jelent, így a kis és közepes méretű gazdaságokra és azok szövetkezeteire épülő kiegyensúlyozott mezőgazdaság, termelési szerkezet alakul ki, a helyi élelmiszertermelés és élelmiszerpiacok megerősödnek.
Választásunk az egészségünket, életminőségünket, sőt a következő generációk életminőségét és bolygónk állapotát is befolyásolja.


Mit jelent a fenntartható fejlődés?
"A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket".
ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága, "Közös jövőnk" tanulmány, 1987.